A 13. alkalommal kiosztott elismeréssel azokat a teljesítményeket jutalmazza az AIR szórakoztató-tudományos magazin, amelyeket "nem lehet vagy nem kellene megismételni". Nobel-díjat halála után nem kaphat senki, az idei békedíjat azonban egy halott embernek ítélte oda a bizottság. Lal Biharit azért a küzdelméért jutalmazták, amelyet 18 éve folytat a hatóságokkal, hogy bebizonyítsa: él és virul. Az indiai férfit 1976-ban nyilvánították halottnak. Ehhez nem kellett más, mint némi készpénz, amely családja tagjaitól a helyi földhivatalhoz vándorolt annak érdekében, hogy földje... Az idei mérnöki díj nyertesei nem dicsekedhetnek hasonló "visszatéréssel". John Paul Stappnak és Edward A. Murphynek be kell érnie a halhatatlansággal. Az ugyancsak díjazott George Nicholsszal együtt 1949-ben õk voltak a szellemi atyjai az elmúlt hónapok számítógépes vírusait és gigantikus áramszüneteit elnézve máig aktuális axiómának: "Ami elromolhat, az el is romlik."
A Murphy-törvények igazságában senki sem kételkedik, egy másik díjazott kutatás eredménye azonban megkérdõjelezhetõ. A stockholmi egyetem kutatócsoportja arra jött rá: a csirkék jobban kedvelik a szép embereket. A Human Nature címû szaklapban közölt kísérletük döbbenetes eredményt hozott: a csirkék ugyanazokat a nõket pécézték ki maguknak, mint a kontrollcsoport egyetemista tagjai. Az nem derült ki, hogy a svéd kutatók ebbõl a férfiak vagy a baromfik értelmi szintjével kapcsolatban vontak le messzemenõ következtetéseket.