Az apja leülteti, és példákkal elmagyarázza: Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS. Anyád ügyel a pénzre, tehát õ a KORMÁNY. Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát õ a SZAKSZERVEZET. A babysitter a DOLGOZÓ OSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy Te, a NÉP jól érezd magad és minden rendben legyen. A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVÕNK. A kisfiú elraktározza a hallottakat, és elmegy aludni.
Senki sem veszi észre, hogy õ is ott van, így visszamegy aludni. Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika. A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól: A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul. A kormány alszik, a néppel senki sem törõdik, és a jövõ is szarban van!