Vegyünk hozzá egy telefont, mely egyben mikroszámítógép, mikrosütõ, porszívó és borotva is (ne habozzunk !). Kifelé menet akasszuk magunkra sztochasztikusnak tûnõ, hanyag rendezetlenséggel a készülékeket. Feltétlenül jusson egy a nadrág övére, egy kisebb méretût a belsõ zsebbe. Ne felejtsünk el headset-et venni, amit azonnal akasszunk fülünkbe.
Moziban
Épp a legérdekesebb résznél tart a film (a híres sztár iszonyatos szenvedések közepette próbálja kiszabadítani kezét egy satuból, miközben a lábát egy becsibészelt palota pincsi nyalogatja), amikor megszólal a telefonunk. Természetesen a zsúfolásig tömött, 600 férõhelyes moziban illik utolsónak rájönni, hogy a miénk szól. (Figyelem ! Film elõtt feltétlenül válasszuk Beethoven V. szimfóniájának legdinamikusabb tételét egérhangon elõadva csörgõtípusnak, maximális hangerõn).
A bömbölõ telefont húzzuk ki zsebünkbõl (kissé kiszórva a pattogatott kukoricát), majd hosszasan keresgéljük a gombot, amivel felvehetjük (esetleg álljunk fel a vászonról visszaverodõ fény felé fordulva, ha meggyõzõdtünk róla, hogy középen ülünk, vagy ha fejünk biztosan belelóg a vetítogép sugaraiba). Hallózzunk bele erõteljesen ötször-hatszor, ismerjük fel a telefonálót, harsányan jelezve örömünket ("Szasz Béla ! Mizújs ?"). Beszéljük meg vele a film eddig látott részleteit, majd kérdezzünk rá az elkövetkezendokre. A hallottakat hangosan ismételjük.
Igyekezzünk legalább 20-25 percig telefonálni. (Ne felejtsünk el többször hangosan röhögni.) Kifelé menet hangosan szidjuk a filmet.
Autóban
Szereltessünk be rádiótelefon-tartót, de csak ha Lada 1200-as vagy annál kisebb kategóriájú autónk van. Merci 500 és felette szigorúan tilos. Ha csörög, elõbb gyújtsunk rá. Ezután jobb kezünkkel vegyük fel a telefont, miközben egyszerre két sávot is elfoglalva átmegyünk a piroson. Figyelem ! Mindezek közben gyorsítsunk, bal kezünkkel keresztben átnyúlva, négyesbõl váltunk vissza, a kuplung lenyomása nélkül kettesbe. Bal fülünkkel letekerjük az ablakot, miközben hangosan beszélünk. Persze, legjobb, ha egy pirosnál megállunk, hogy a járdán álló ezer ember is halhassa, amint közöljük: Oké, rendben! Húszon-százmillió-ezer dollár.
Búgjuk bele a készülékbe lágy hangon, hogy: Várjá' má'! Szóla mási kis. Vegyük fel, de az elõzõt ne tegyük le, majd kanyarodjunk 2x3 sávos utak keresztezõdésénél balra nagyívben. Végül beszéd közben parkolunk, kiszólva a Trabantosnak is, aki elõttünk akar beállni ("Hülye vagy, Te marha ?!")
Utcán
Mielõtt fölvennénk, hangosan és hosszan szívjuk az orrunkat. Teátrális mozdulattal kísérve, ballal nyúljunk az övre akasztott telefonért, tekintetünket jobbra fölfelé akasztva. A telefon felvétele után haladjunk tovább. Hangosan vitatkozzunk, hadonászó kezünkkel próbáljunk annyi kalapot leverni a járókelok fejérol, amennyit csak tudunk. Igyekezzünk többször hirtelen megállni, illetve irányt változtatni. A belénk ütközoket ballal móresre tanítjuk, miközben jobbal telefonszámot keresünk a memóriából, de hogy a hívó addig se unatkozzon, hangosan üvöltünk a fejünktõl fél méterre eltartott telefonba.
A vita hevesebb részeinél álljunk meg kirakatok elõtt, lehetõleg éttermeknél és befelé bámulva kiabáljunk a telefonba, miközben ütögetjük az üveget. Próbáljunk keresztezõdés közepén megállni gondolkodni.