Mi, magyarok híresek vagyunk arról, hogy mindent szeretünk megmagyarázni. Ha valami turpisságot követtünk el, akkor sem vállaljuk egybõl a felelõsséget, megpróbálunk kibúvót keresni – például közlekedési kihágásoknál is.
„Esett az esõ. Azt gondoltam, ilyenkor bárhol szabad parkolni.”
„Igazából van parkoló igazolványom, ott volt a mûszerfalon, csak a papagájom ellopta.”
„Nem tehetek az egészrõl. Valaki hipnotizált, így akaratomon kívül parkoltam rossz helyre.”
„Egy méh körözött a fejem körül, ezért gyorsítottam fel 130-ra. Azt gondoltam, õ ilyen gyorsan nem tud repülni, így lehagyhatom.”
„Tudom, hogy itt nem szabad parkolni, de a kutyámnak pisilnie kellett.”
„Hegynek fel muszáj gyorsabban mennem a megengedettnél, különben lefullad a motor.”
„Az erõs hátszél miatt gyorsult fel a kocsim túlságosan.”
„Nem miattam észlelt gyorshajtást a radar, hanem egy repülõ miatt, amely pont fölöttem húzott el az adott pillanatban.”