Elõször is, hagyjátok a "finom, ropogós" zsömléiteket. Szeretnék néha olyan zsömlét enni, ami nem reccsen szét egy kiló morzsává, ha beleharapok, nem olyan összeaszott, mintha eleve háromnaposnak sütötték volna, és nem csak héja van, hanem bele is. Velem együtt nyilván sokan vannak még így. Nem értem, mibõl gondoljátok, hogy mindenki imádja, ha éles kenyértörmelék vagdalja szét az ínyét evés közben? Puha, finom zsömlét akarunk!
(Zárójelben jegyzem meg, a cukrászok is csatlakozhatnának, a somlói galuska is sokkal jobb lenne mazsola nélkül.)
Továbbá és harmadszor, kedves cukrászok: hagyjátok a porcukrot is. Szeretnék egyszer úgy megenni egy péksüteményt, hogy nem fulladok meg, és nem kell utána órákig porolgatnom a ruhámat. Az se lenne rossz, ha azt is érezném, mit eszem, és nem csak a tömény cukrot.
Végül pedig tiltakozom a mákos rétes megszüntetése, és mindenféle undorító aszalt gyümölcsökkel (meggy, stb) való kiagyusztálása ellen! Van mákos rétes, és van mákos-meggyes, ami két külön dolog, és ha én mákost kérek, akkor nem akarok bele se meggyet, se káposztát, se mazsolát. Világos?
Amíg követeléseim nem teljesülnek, utálni fogom a pékeket.